Folk-kvíz: Húsvéti népszokások

A tavaszi ünnepkört húsvéti ünnepkörnek is szokás nevezni. Hamvazószerdától, melynek időpontja változó, egészen Medárd napjáig (június 8.) tart. Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, melyen Krisztus feltámadására emlékeznek.

A kisze, melynek több táji neve is ismert, egy szalmával kitömött bábu, amit rendszerint menyecskeruhába öltöztettek. Virágvasárnap a lányok énekszóval hordozták végig a falun, hogy végül a patakba dobják vagy elégessék, így búcsúzva a téltől és vele együtt minden rossztól.

Sok helyen úgy vélték, hogy az eresz alá rejtett barka a tűzvésztől, míg az egy-egy elfogyasztott barkaszem a hidegleléstől véd. Az ország nagyobb részében viszont általános volt az a meggyőződés, hogy ha a barkát a szobába beviszik, akkor sok lesz a légy.

A pingálás elsősorban a különböző falfelületek eltérő motívumokkal való díszítését jelenti, s jól ismert például Kalocsa vidékéről. Habár már találkozhatunk pingált tojásokkal, azok technikája csak a közelmúltban vált népszerűvé.

Húsvéthétfőn a legények és férfiak járnak locsolkodni. A húsvéti locsolásnak helyileg kialakított, egyedi formái voltak. Míg húsvétkedd régen is és most is a visszalocsolás ideje volt, amikor a leányok revansot vehettek eláztatott ruháikért.

Fehérvasárnap, vagy mátkáló vasárnap a húsvétot követő első vasárnap, amely a húsvéti ünnepkört is zárja, s egyben a komatálküldés egyik legjellemzőbb napja.